Aranykéz > Nőgyógyászat > Gyakori kérdések > HPV védőoltás

HPV vírus

A humán papillómavírus az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, körülbelül 630 millió fertőzöttel szerte a világon. A kórokozó a szervezetbe bejutva jellemzően a bőr, a szájüreg, a légutak, a nemi szervek és a végbél hámrétegében szaporodik. Az emberek életük során kb. 50–80 százalékban átesnek valamilyen HPV fertőzésen.

A „nem rákkeltő” típusok szemölcsöket okoznak a bőrön, a külső nemi szerveken. Ezek jóindulatú elváltozások ugyan, de kellemetlenek és igen makacsok, kezelésük hosszadalmas (ecsetelés, fagyasztás, kimetszés), és gyakran kiújulnak. A nemi szervi szemölcsök Magyarországon 50-100 ezer embert érinthetnek, és a megbetegedéstől szenvedő hölgyeket még az is sújtja, hogy természetes úton nem szülhetnek gyereket, mert a magzat életveszélyes légúti HPV- fertőzést kaphat.

A HPV „rákkeltő” típusai a hámban, nyálkahártyában úgynevezett „rákmegelőző” és „rákos” elváltozásokat okozhatnak (méhnyakrákot, hüvely-, szeméremtest-, hímvessző- és végbélrákot, valamint a szájüregi rákok egyes típusait).

A méhnyakrák a nők daganatos eredetű halálozásának második leggyakoribb oka világszerte: minden évben mintegy 500 ezer új eset fordul elő és évente 270 ezer nő veszíti el életét a méhnyakrák következtében. Magyarországon évente 1200-1300 nőnél diagnosztizálnak invazív méhnyak daganatot, mindemellett a magyarországi halálesetek száma az európai átlag háromszorosa. Minden héten 8 fiatal-középkorú nő hal meg ma Magyarországon méhnyakrákban.

A vírusnak több, mint 100 típusát ismerjük, amik közül kb. 40 képes a genitális traktusban a nyálkahártya megbetegítésére.

A humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3 esetek több mint 70%-áért, a 6-os és 11-es típusa pedig a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős. A HPV vírussal fertõzött nyálkahártyasejtek döntõ többsége hónapok alatt – többnyire 1-2 éven belül – meggyógyul. Az a csekély százalék, amelyekben a vírus perzisztál, veszélyeztetetté válik a méhnyakrák kialakulása szempontjából.

HPV fertőzés

HPV fertőzés gyakran tünetmentes és az esetek nagy százalékában magától elmúlik. A humán papillómavírus azonban néhány esetben méhnyakrákot okoz, amely világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében.

A méhnyakon kialakult rákmegelőző állapotokból kezelés hiányában 2-3 évtized alatt fejlődhet ki a méhnyakrák. A szexuális úton történő fertőzést követően, 6-8 hónapos inkubációs idő után a vírus genetikai anyaga bejut a sejtmagba, és önálló replikációra képessé válik. A késői fázisban, körülbelül kilenc hónap elteltével a betegek egy része tartósan tünetmentes marad, másoknál elindul a rosszindulatú átalakulás.

A HPV más, ritkább daganatfélék kialakulásában is szerepet játszik, így felelősnek tekinthető a hímvesszőn és a hüvely környékén kialakuló daganatok felének, a végbéldaganatok 2/3-ának és a feji daganatok 1/5-ének kialakulásáért is.

HPV elleni védőoltás

Mivel a már létrejött HPV fertőzésnek hatásos ellenszere nincs, nagyon lényeges a megelőzés! A HPV elleni védőoltás inaktivált (nem élő) vírusokat tartalmaz a fent említett négy típusból, vagyis a méhnyakrák és a szemölcsök kialakulása ellen hathatós védelmet nyújt.

A HPV elleni védőoltást az Egyesült Államokban 9-12 éves lányoknak rutinszerűen adják, még a nemi élet megkezdése előtt. Ebben az esetben az oltás szinte 100%-os védelmet nyújt a méhnyakrák és a szemölcsök kialakulása ellen. Ha valaki már fertőzött volt az első oltás megkapásakor, akkor az adott típusú vírussal szemben a védelem már nem hatásos. Ugyanakkor 13-26 éves korban még érdemes beadatni a HPV védőoltást, amennyiben fertőzés nem áll fenn.

A HPV elleni védőoltást három részletben adják be: az első után két hónappal, majd újabb hat hónap elteltével követezik az utolsó vakcina. Az oltást követően is rendszeresen folytatni kell a HPV PAP-teszttel való ellenőrzést, méhnyakrák-szűrést.

HPV védőoltás - az injekció

A debreceni AranyKéz Nőgyógyászati Magánrendelőben jelenleg olyan vakcinát használunk, ami a szaksajtó és rengeteg teszt alapján igen hatékonynak bizonyult a humán papillómavírus által okozott megbetegedések ellen. Ennek a humán papillómavírus (HPV) négy típusát (6,11,16,18) tartalmazó vakcinának adományozták 2008-ban Nemzetközi Galenus-díjat, mellyel a gyógyszerkutatásban tett jelentős előrelépéseket ismerik el, és amit a gyógyszeripar Nobel-díjának tekintenek. A gyógyszert több, mint 100 országban forgalmazzák és eddig körülbelül 40 millió adag fogyott belőle.

A méhnyakrák elleni erős és tartós védettségen túlmenően a gyógyszer megvéd HPV 6, 11, 16 és 18-as típusok által okozott méhnyak-, a szeméremtest- és a hüvelyrákot megelőző állapotoktól, továbbá a nemi szemölcsöktől. Ez a 4 típus együttvéve okozza a HPV-vel kapcsolatos nemi betegségek túlnyomó többségét.

A vakcinát a fentebb leírtak szerint három adagban adjuk be a bőrön keresztül az izomba  (lehetőleg a felkar vagy a comb izomzatába).

• Első injekció: egy kiválasztott időpontban
• Második injekció: az első injekció beadása után 2 hónappal
• Harmadik injekció: az első injekció beadása után 6 hónappal

A védőoltás 9-15 éves lányok és fiúk, valamint 16-26 éves lányok részére javallt. A beoltandó személynek az oltási sorozat mindhárom dózisát meg kell kapnia, különben nem biztos, hogy kialakul benne a teljes védettség.

HPV védőoltás - ellenjavallatok

Terhes nőket jelenleg nem szabad HPV ellen oltani, mert - bár az anya és a magzat szempontjából is biztonságosnak tűnik - nincsenek ezt alátámasztó klinikai bizonyítékok. Szoptatós anyák esetében a vakcina beadható.

Legyengült immunrendszer, súlyosabb betegség esetén az oltással célszerű megvárni a betegségből való kigyógyulást.

HPV védőoltás - veszélyek

A HPV védőoltás eredményeit éveken át folyamatosan elemezték és vizsgálták veszélyek tekintetében és azt találták, hogy a méhnyakrák elleni védőoltás általában kevés mellékhatással jár.

Mint minden más védőoltásnál, ez esetben is felléphetnek olyan helyi tünetek, mint bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom az oltás helyén, hőemelkedés vagy mérsékelt láz, de ezek igen hamar maguktól elmúlnak.

Mint a legtöbb védőoltás, a HPV oltás beadásakor is felléphetnek allergiás reakciók. Ez a beadást követő néhány percen, maximum néhány órán belül kiderül. Ennek tünetei: légzési nehézségek, kiütések, szédülés. Ilyen esetben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!